Most vasárnap a törökök megszavazták a sokat vitatott alkotmányreformot. Nézzük meg, mit jelent ez a befektetők számára!
A török választók kis többséggel vasárnap megszavazták azt az alkotmánymódosítást, amivel az ország újabb, nagy lépést tesz az autoriter politikai berendezkedés irányába: Recep Tayyip Erdoğan elnök gyakorlatilag kiiktatja a demokrácia alapjait jelentő fékek és ellensúlyok rendszerét, ami megakadályozza, hogy bármely politikai szereplő teljhatalmat építsen ki. Ennek megfelelően az alkotmánymódosítást nemcsak belülről, az ellenzéki pártok, hanem kívülről, külföldi politikusok is élesen bírálták. Törökország ugyanis NATO-tag és EU-tag aspiráns, így a régiós partnerek és a katonai szövetségesek sem nézik jó szemmel az egyre inkább diktatórikussá váló török folyamatokat.
mi lesz a török gazdasággal?
A piac látszólag nem reagált a vasárnapi eseményekre, a török líra árfolyama meg sem mozdult. Valószínűleg már rég beárazta a lépést. De ne gondoljuk, hogy az – igazából egy hosszabb trendbe illeszthető – alkotmánymódosításnak nem lesznek negatív hatásai a török gazdaságra!
Ennek megítéléséhez „külső segítséget” veszek igénybe. Az elmúlt hónapokban olvastam Daron Acemoglu és James A. Robinson Why Nations Fail (magyarul: Miért buknak el nemzetek?) című, sokat hivatkozott könyvét, amelyben a szerzők rengeteg történelmi példán keresztül azt vizsgálják, hogy a különböző gazdasági és politikai berendezkedések milyen kapcsolatban vannak egymással és ezek hogyan hatnak egy ország polgárainak jólétére. A szerzők legfontosabb állítása – leegyszerűsítve – hogy a kirekesztő, autoriter politikai intézmények kizsákmányoló gazdasághoz vezetnek, ami előbb-utóbb gazdasági lemaradást és a társadalom többsége számára szegénységet eredményez, és ahol a jólét csak egy szűk elit kiváltsága. Hiszen ki akar – akár hazaiként is – egy olyan országban beruházni, innoválni, ahol az elit bármikor kisajátíthatja a sikeres vállalkozásokat. És fordítva: a demokratikus államszervezet a növekedést támogató gazdasági berendezkedést indukál, aminek ráadásul a társadalom széles tömegei is nyertesei lehetnek. Hosszú könyv, de érdemes elolvasni.
Ez alapján a mostani politikai változásokkal nemcsak a török nép szorul ki a közéletből, hanem – ennek következményeképpen – idővel a török gazdaság is lemarad a világgazdasági versenyben. Így nekünk, befektetőknek is meggondolandó, hogy a jövőben Törökországra, mint befektetési célpontra tekintsünk.
de miért foglalkozok én ezzel?
Sokakban felmerülhet, hogy miért foglalkozok én Törökországgal ennyit. Hiszen a török kötvény- és részvénypiac a feltörekvő piacokon belül is elhanyagolható méretű, így könnyen ignorálható.
Az ok a minta. Törökország ugyanis Európa és Ázsia határán egyensúlyozva a mi régiónk egyik meghatározó állama. És ahogy a putyini Oroszország valós, de leginkább csak vélt gazdasági sikerei mintául szolgálhatnak a régiós országok számára, úgy Törökország is könnyen követendő például szolgálhat. A török gazdaság ugyanis messziről rátekintve alapvetően rendben van: az infláció ugyan magas, de az ország növekszik és látszólag nagyobb kockázatok sem feszítik a gazdaságot.
Ne felejtsük el azonban: ha egy ország rálép az autoriter (antidemokratikus, illiberális, stb.) ösvényre, annak súlyos gazdasági következményei lesznek. Nem azonnal, de idővel mindenképpen. És ez intő jelként kell, hogy szolgáljon nekünk, befektetőknek is.