A munkanélküliség világszerte csökken, miközben „barátja”, az infláció nem nagyon akar mozdulni. De most mintha megint egymásra találnának.
A közgazdászok számára jól ismert a munkanélküliség és az infláció közötti fordított kapcsolat. Ez az ún. Phillips-görbe, ami némileg leegyszerűsítve annyit mond, hogy ha a munkanélküliség csökken, akkor a vállalatoknak egyre inkább versenyeznie kell a munkaerőért, így egyre magasabb béreket fizetnek. Ez utóbbi miatt azonban idővel termékeik árát is emelniük kell és beindul az infláció.
Az elmúlt évek nagy rejtélye volt azonban, hogy bár a válság elmúltával a munkanélküliség világszerte folyamatosan csökkent és mostanra történelmi mélységbe süllyedt, ez nem csapódott le magasabb bérekben. Közgazdász körökben már-már a Phillips-görbe haláláról beszéltek. És ez persze időt adott a jegybankoknak is arra, hogy kivárjanak a kamatemeléssel.
Mindezidáig. Idén ugyanis számos helyről érkeztek olyan hírek, hogy a bérek is kezdenek felzárkózni. Hogy csak a két leglátványosabbat említsem: a januári amerikai bérnövekedési adat a piacot meglepve, 2,9%-ra ugrott, Németországban pedig az éves bértárgyalások „csordavezérének” tekintett IG Metall szakszervezetnek a mostani inflációt jóval meghaladó, 4,3%-os béremelést sikerült kiharcolnia, ami kijelöli az irányt a többieknek is.
A cégeknek tehát egyre mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, hogy munkásaikat megtartsák. És bár ideiglenesen a rekordszinten lévő profitok kárára még tompítani tudják a nyomást, idővel a magasabb béreket át kell majd hárítaniuk a fogyasztókra is.
Ahogy egy volt kollégám nemrégiben fogalmazott: „a Phillips-görbe nem halott, csak alszik”. De most úgy tűnik, lassan felébred, ami a jelenleg még alacsony inflációt élvező jegybankokat is lépéskényszerbe hozza. Az Európai Központi Banktól például várhatóan ősszel tudunk meg többet arról, milyen ütemezéssel vezeti ki a kötvényvásárlási programját és mikorra várható az első kamatemelés az eurózónában.
És ha a magasabb bérek addigra az árakban is éreztetik hatásukat, az EKB a most vártnál gyorsabb szigorítást is kijelölhet, ami újabb lökést adna a jelenleg még csak éledező európai hozamoknak. Ez pedig mindenképp rossz hír lesz a kötvénybefektetőknek, beleértve a magyar kötvénytulajdonosokat is.