A Pénzügyminisztérium szerdai közleményében 2,9%-ról 6,5%-ra módosította a jövő évi költségvetési hiánycélt. A lépés várható volt, hiszen a költségvetés elfogadása óta romlottak a gazdasági kilátások, ami alapvetően csökkenti az állam várható bevételeit és emellett a kiadási oldal is növekedett a gazdaságösztönző intézkedések miatt. A költségvetési hiány várható alakulását nem szeretném mélyebben boncolgatni, akit érdekelnek a részletek ide kattintva olvashat róla többet, a továbbiakban arra keresem a választ, hogy milyen módon fogják finanszírozni a hiányt.
A finanszírozást tekintve négy szegmensre számíthat az állam, a hazai megtakarítókra, az intézményi befektetőkre, a magyar bankrendszerre és az MNB-re.
1. A hazai megtakarítók továbbra is fontos szerepet vállalhatnak az államadósság finanszírozásából, a lakossági állampapírok állománya novemberben már az államadósság negyedét tették ki.
2. Az intézményi ügyfeleken belül tovább nőtt a külföldiek állománya meghaladva a 4500 milliárd forintot. Ennél a szegmensnél kérdés, hogy a negatív reálhozam és a jövőre is magas szinten ragadó államadósság mellett is kitart-e a magyar kötvények vonzereje.
3. A hazai bankrendszer idén nagyon bevásárolt magyar állampapírokból, köszönhetően az MNB ösztönzőinek nagyságrendileg 2000 milliárddal növelték a hazai állampapír portfóliójukat, azonban a dinamika csökkent, a mérsékeltebb ösztönzőkkel párhuzamosan.
4. Az MNB másodpiaci államkötvény vásárlásai 670 milliárdot tettek ki idén októberig, ami a fejlett országok jegybankjaihoz képest csekély mértéket képvisel a teljes államadósságon belül.
Az említett négy szegmens közül én arra számítok, hogy a szerdán publikált emelt hiány finanszírozása döntő részt az MNB-re hárul majd. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy az MNB mérlegfőösszege tovább bővülhet.
Mit tegyen a megtakarító?
Az MNB mérlegfőösszeg növekedése azt vetíti előre, hogy bővülni fog a forint kínálat. Ha pedig valaminek nő a kínálata változatlan kereslet mellett, annak csökken az értéke, azaz „elinflálódik”. A megtakarítóknak az infláció hallatán a fogyasztói árindex változása ugrik be, azonban a fejlett országokban azt láthattuk, hogy a pénzkínálat bővülése nem a fogyasztói árakat növelte drasztikusan, hanem az eszközárakat. Ez megerősíti azt az üzenetet, hogy legyen befektetve a pénzünk, és növeli a részvények jelentőségét a portfolióinkon belül.
4,25 (20 szavazat)
Loading...