rég nem látott szinten az amerikai hozamok – kell-e tőle félnünk?

4 év után először érte el a 10 éves amerikai kötvényhozam a 3%-os szintet. Felmerül a kérdés, hogy lesz-e ennek hatása a piacok teljesítményére.

Lélektanilag fontosnak tűnik a kerek 3%-os hozamszint, főleg annak tudatában, hogy a 10 éves amerikai állampapírhozam benchmarkként szolgál sok eszköz értékelésénél, illetve árazásánál. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy bár az elmúlt éveket tekintve magasnak számít ez a szint, hosszú távra visszanézve ez egyáltalán nem igaz, sőt.

Technikai szintet nézve, a 3% többször is plafont jelentett a további emelkedés előtt az elmúlt években, viszont ezt stabilan átlépve átfordulhat támasszá a szint. Ez azt is jelentené egyben, hogy a nagyjából harminc éve tartó kötvény bikapiac megtörhet.

De mi okozta a hozamszint meredek emelkedését az idei évben?

Három fő tényezőt kell megemlíteni: egyik az inflációval kapcsolatos várakozások emelkedése, a másik a korábbinál kis mértékben meredekebb kamatemelési pálya előrejelzés, a harmadik pedig az amerikai kormány forrásigényének megemelkedése.

Ha a piacokra gyakorolt hatását keressük, vegyes a kép. A cégeknek a hozamemelkedés drágább finanszírozást jelent, ami csökkentheti a profitabilitásukat, míg a részvények elemzésekor megemelkedik a diszkontfaktor, csökkentve ezzel a részvények értékét. Másrészről viszont az emelkedő hozamszint a gazdaság erősödésének a jele, ami kedvezően hat a cégek bevételeire. Nem egyértelmű tehát, hogy melyik hatás érvényesül erősebben.

Fontos lehet még az a szempont is, hogy egy bizonyos kockázatmentes hozamszint fölött egyre többen dönthetnek úgy, hogy nem vállalnak felesleges többlet kockázatot részvények tartásával, ami okozhat eladói nyomást ebben az eszközosztályban. Az amerikai dollár tekintetében pedig a növekvő hozamkülönbség a dollár erősödését segítheti rövidtávon, főleg amíg az EKB nem tesz szigorító lépéseket.

Összességében én amellett vagyok, hogy a most tapasztalható hozamemelkedés a jó gazdasági kilátások miatt következett be, és bár lehetnek miatta rövidtávú, hevesebb reakciók a piacon, inkább pozitív jelzéssel bír, azaz a normalizáció irányába mutat.