A britek Unióban maradásáról kezdeményezett népszavazás lehetséges kimenetelét mutató közvélemény-kutatások eredményei attól függően változnak, hogy kit, hol, milyen formában kérdeznek meg. A lényeg azonban minden esetben egy: a kilépésre szavazók tábora komolyabb súlyt jelent annál, mintsem hogy figyelmen kívül lehetne hagyni. Meglepő módon a piacok, úgy tűnik, mégis ezt teszik.
Akkor, amikor a Brexitet támogatók aránya 40% körül mozog, nagy könnyelműség lenne nem kalkulálni a kilépés lehetőségével. Ha pedig azt is hozzárakjuk, hogy mekkora hatást okozhat a tőkepiacokon, egyértelműen kijelenthető, hogy a kockázatok nincsenek beárazva, nem jelentek meg az árfolyamokban.
Számunkra ez azért nagyon fontos, mert bár nyilvánvalóan leginkább a brit gazdaságot érintené és terhelné a kilépés, az Unióban betöltött szerepe és súlya miatt az európai piacokra gyakorolt hatása is számottevő lenne. Egyrészt a brit cégek mintegy 30%-át teszik ki az európai tőzsdének. Másrészt az EU-s befizetések elmaradása pénzügyileg, a gazdaság kiesése pedig világgazdasági szerepében gyengítené komoly mértékben az Uniót. Mindezek mellett azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az első kilépés után több követő is akadhat.
Mindez a befektetők szempontjából azt jelentheti, hogy az év eleji 20%-os lejtmenet után – az egyéb geopolitikai kockázatok miatt is – csupán félig visszakapaszkodó részvénypiacokon az újabb sokk hatására ismét egy 15-20%-os esés történhet, ami összességében már az eurózóna adósságválságának mélypontján, 2011-ben látott zuhanáshoz lenne hasonló. Bár az Európai Központi Bank nyilvánvalóan próbálná enyhíteni a negatív folyamatot, az eddigi lazítások miatt nem igazán látunk hatékony eszközt a kezében. A részvénypiacok esetében ezért most mindenképpen kivárás indokolt.
Loading...