történelmi megállapodás = történelmi befektetési lehetőség?

Milyen befektetési lehetőségeket rejt az EU-s megállapodás?

Hosszas tárgyalás sorozat végén kedd reggelre sikerült megállapodniuk az EU tagországok vezetőinek, melynek eredményeképp a következő hét évre 1 074 milliárd eurós költségvetést fogadtak el, amit kiegészítenek egy 750 millió eurós helyreállítási alappal. A megállapodást többen történelminek titulálják, hiszen a 750 milliós helyreállítási alapot közös adósságvállalással finanszírozzák, amire nem volt még példa az EU történetében. Ez valóban egy fontos mérföldkő, nézzük meg, hogyan hat mindez a befektetési eszközökre.

A kötvénypiacon a legegyértelműbb hatást a periféria országok, közülük is leginkább Olaszország esetében lehet kiemelni. Azzal, hogy az Unió tagországai közösen vesznek fel hitelt a koronavírus által okozott gazdasági károk enyhítésére nagy terhet vesznek le többek között az olaszok válláról, akik már így is rendkívüli módon eladósodtak és önállóan sokkal drágábban jutottak volna hitelhez. Az előbb említett terhet jól mutatja, hogy az olasz kötvényhozamok felára csökkent a német kötvényhozamokhoz képest, amióta felmerült a közös adósságvállalás gondolata.

A részvénypiacokat tekintve a megállapodás egyértelmű nyertesei azok az európai vállalatok, amelyek belső kitettséggel rendelkeznek és kevésbé az exportőrök. Ezen belül valószínűleg azok a vállalatok élvezhetnek majd támogatást, amelyek segítik az Unió gazdaságának „zöldebbé” tételét, hiszen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének ez top prioritás, amit az általa kihirdetett Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) is fémjelez.

Milyen szektorok érintettek?

Elsőként a megújuló energiát előállító cégek jutnak eszembe, de nem szabad elfelejteni az elektromos hálózatokat üzemeltető és fejlesztő társaságokat sem, illetve azokat az ipari vállalatokat, akik például a szélerőművek gyártásával foglalkoznak. További haszonélvezők lehetnek a mobilitás átalakulásával kapcsolatban az elektromos autók gyártói, a biomasszát előállítók, a hidrogénhajtás fejlesztői vagy épp a vasútfejlesztésben érdekelt cégek. A listát sokáig folytathatnám, de a fő üzeneten nem változtatna: az EU történelmi módon jut finanszírozáshoz, amit valószínűleg a lehető „legzöldebben” fog elkölteni és ezt érdemes a megtakarításaink esetében is figyelembe venni.