Japán évtizedek óta küzd a gazdasági növekedés és az infláció fellendítéséért – egyelőre komolyabb, szemmel látható eredmények nélkül. Eközben a szigetország hitelminősítése az elsőrendű AAA szintről fokozatosan csökkent. Jelenleg a Standard&Poor’s-nál négy szinttel van ez alatt A+ besorolással, így még mindig 5 szinttel a magyar államadósság-besorolás felett. Mindez arra utal, hogy már egyre kevésbé számít jó adósnak a GDP 230%-áig eladósodott ország. A kínai lassulás Japánnak is nagyon fáj, hiszen a legnagyobb exportpartner gyengélkedéséről van szó, ezért egy esetleges kínai bukás Japánban is lavinát indíthat el.
A japán adósságprobléma véleményünk szerint Görögországhoz hasonlóan elsősorban bizalmi kérdés: amíg kitart a befektetők bizalma, addig minden rendben, viszont a bizalom megingása beláthatatlan következményekkel járhat. Kérdés, hogy mikor szakadhat el a cérna? A japán adósság nagyrészt a hazai befektetők kezében van, tehát alapvetően rajtuk múlik, hogy továbbra is hisznek-e az adósságpálya fenntarthatóságában. Ha az adósság tovább nőne és a japán lakosság megijedne, az egy olyan öngerjesztő folyamatot indíthat el, amely a jen gyengüléséhez, tőkekiáramláshoz és pénzügyi apokalipszissel felérő fertőzéshez vezetne.
Éppen ezért azt gondoljuk, hogy a gazdasági vezetők minden lehetséges eszköz bevetésére készen állnának, hogy a bizalom továbbra is fennmaradjon japán fizetőképességével kapcsolatban.
[poll id=”14″]
további meglepetés-forgatókönyvek 2016-ra: