Csábítanak az állampapírok? Ezzel fontos tisztában lenned! 2. rész

A cikkem első részében áttekintettük és tisztáztuk a legfontosabb fogalmakat, a második részben most arról lesz szó, hogy különböző piaci helyzetekben milyen állampapírokat érdemes vásárolni.

  1. állampapírok másodlagos forgalma

A megvásárolt kötvényeket nem minden befektető tudja, vagy szeretné megtartani a futamidő végéig, ezért szükséges biztosítani egy „piacot”, ahol a befektetők el tudják adni az állampapírjukat. A piac persze nem mindig jön létre magától. Az Államadósság Kezelő Központ ÁKK szerződésben megállapodott az elsődleges forgalmazókkal, hogy ők a forgalomban lévő állampapírokra minden munkanapon árat jegyeznek. Ez a megállapodás biztosítja, hogy minden állampapírra minden nap legyen árfolyam, amin a befektetők el tudják adni, vagy esetleg amin tudnak vásárolni állampapírokat.

  1. a hozamgörbe fogalma

Az elsődleges forgalmazók minden nap, a BÉT felületén jegyeznek árfolyamot. Ezekből az árjegyzésekből kiszámítható, hogy az adott pillanatban egy adott állampapírtól mekkora hozamot várnak el a piacot formáló elsődleges forgalmazók. Az árjegyzésekből naponta fixálják és publikálják a tipikus futamidőkre (3, 6, 12 hónap, 3, 5, 10, 15, 20 év) vonatkozó, úgynevezett. referencia hozamokat.

Ha ezeket a referencia hozamokat egy grafikonon ábrázoljuk, akkor megkapjuk egy adott napra vonatkozó hozamgörbét:

A kötvénybefektetési stratégia egyik legfontosabb alapja az aktuális hozamgörbe, illetve a hozamgörbe változására vonatkozó várakozások. A várakozás ebben az esetben azt jelenti, hogy a hozamgörbe egyes részei (rövid, közepes, hosszú lejáratú) milyen irányban, mértékben változnak.

Nézzük, hogy milyen kötvénybefektetési stratégiát érdemes alkalmazni a hozamgörbe alakulásának függvényében.

  1. kötvénybefektetési stratégia, emelkedő hozamgörbe esetén

A hozamgörbe emelkedése azt jelenti, hogy a jelenlegi értékekhez képest magasabbak lesznek az elvárt hozamok. Ha például egy 1 éves diszkontkincstárjegyet most meg tudunk venni 10% -os elvárt hozam mellett, de az a várakozásunk, hogy ez akár 11%-ra is emelkedhet, akkor ha most megvesszük az 1 éves papírt és bekövetkezik a hozamemelkedés, akkor a diszkontkincstárjegyünk árfolyama csökkenni fog kb 1 %-os mértékben. Ha hosszabb 5, 10, 20 éves kötvényeket vásárolunk és hirtelen megemelkedik az elvárt hozam, akkor az árfolyamveszteségünk akár ennek a többszöröse is lehet!

Melyik állampapírt érdemes akkor vásárolni?

fix hozamú befektetések esetében:

Emelkedő hozamkörnyezetben, mindig a lehető legrövidebb futamidejű papírokat érdemes vásárolni. Ez arra feltételezésre épül, hogy a legrövidebb jár le előbb és amikor lejár az állampapírunk, akkor már magasabb hozamszint mellett tudjuk újra befektetni. Ezzel a megközelítéssel lehet a legjobban „meglovagolni” a hozamemelkedést. Ráadásul az újra befektetéseknél a kamatos kamat áldásos hatását is élvezhetjük.

változó kamatozású befektetéseknél:

A rövid lejáratú befektetések mellett a változó kamatozású kötvények jelentik a másik sikeres stratégiát. A változó kamatozású kötvények – ahogy a neve is mutatja – változó mértékű kamatot fizetnek. A bázis, amihez a változó kamat igazodhat, lehet akár az infláció, vagy valamilyen rövid lejáratú állampapír piaci hozama. A most népszerű állampapíroknál ez a referencia hozam az infláció vagy a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek hozama egy prémiummal megfejelve. A változó kamatozású befektetéseknél is ugyanaz a logika, mint a rövid lejáratú befektetéseknél: a hozamemelkedés következtében egyre magasabbak lesznek a piaci hozamok (pl.: 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozama) és ezzel egyre magasabb kamatkifizetéseket kaphatunk. Ha van választási lehetőségünk, akkor a gyakrabban (negyedévente, vagy évente) kamatot fizető kötvény a kamatos kamat hatás alapján jobb eredményre vezethet.

Az előbb ismertetett befektetések addig lehetnek nyerők, amíg tart a hozamemelkedés, vagy legalábbis amíg nem csökkennek a hozamok.

  1. kötvénybefektetési stratégia csökkenő hozamgörbe esetén

Jelenleg az emelkedő időszakban vagyunk és egyelőre nem látszik még a csúcs, de aki régóta foglalkozik befektetésekkel az tudja, hogy a csökkenő hozamok időszaka előbb utóbb bekövetkezik.

A gyakorlott rejtvényfejtő olvasók már kitalálhatták, hogy mi lehet a nyerő stratégia csökkenő hozamgörbe esetén.

Emelkedő környezetben a rövid futamidejű állampapírok hozták a legjobb hozamot. Amikor pedig beindul a hozamcsökkenés, akkor inkább a hosszabb futamidejű, fix kamatozású kötvényekre érdemes fókuszálni.

Nézzünk egy példát!

A 10 éves kötvényhozamok hosszú távon jellemzően 4-6 % körül szoktak alakulni. Ha egy csökkenő trend elején képesek vagyunk ennél magasabb hozamokon (pl. 10%-on) ilyen kötvényt venni, akkor, ha csak megtartjuk a kötvényünket a futamidő végéig, akkor évente 10%-ot realizálhatunk a befektetésünkön, akkor is, amikor már a rövid befektetések hozama csak 1-2 %-os szintre csökken. Persze nem kell megtartanunk a kötvényünket a futamidő végéig, hanem eladhatjuk előbb is. Ha beindul a hozamcsökkenés és egy év alatt a 10 éves befektetések hozama 10%-ról 5 %-ra csökken, akkor a kötvényünk nettó árfolyama akár 25-30%-kal is magasabb lehet, azaz ennyit nyertünk a megszolgált kamatokon felül. Azonos mértékű hozamcsökkenés esetén a hosszabb futamidejű kötvényekkel többet kereshetünk

A változó kamatozású kötvények kamata a csökkenő referencia hozamok (3 hónapos diszkontkincstárjegy, infláció) miatt évről évre csökkenhet, ezért segítségükkel nem tudunk profitálni a hozamcsökkenésből, pusztán időben elcsúsztatva élvezhetjük még egy ideig az előző időszak (negyedév, év) magasabb hozamát.

Most már tudjuk, hogy mikor mit kell vennünk, már csak azt kell jól eltalálnunk, hogy mikor fordulnak a hozamtrendek. Utólag mindig minden pontosan látható, de időben felismerni a megfelelő pillanatot nem egyszerű feladat.

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag 3,76  (21 szavazat)
Loading...
értesítést kérek az új cikkekről
értesítést kérek az új cikkekről