Csábítanak az állampapírok? Ezzel fontos tisztában lenned!

Az elmúlt 5-8 év nem a kötvénybefektetések időszaka volt. A rendkívül alacsony kamatkörnyezet nem tette „vonzóvá” a kötvénybefektetéseket, ezért a lakossági befektetők körben háttérbe szorultak. A magyar piacon a MÁP+ megjelenése hozott fordulatot 3 évvel ezelőtt. A konstrukció olyan jóra, kényelmesre sikerült, hogy a lakossági befektetőknek csak meg kellett vásárolni az aktuális kötvényt, és azután nyugodtan hátra dőlhettek és élvezhették a piaci hozamszinthez képest 3-4%-kal magasabb kamatokat, a kamatok automatikus újra befektetését és a kamatfizetések utáni 5 munkanapos időszak kedvező (névértéken történő) visszaváltásának kényelmét. 2021 júniusa óta sok víz lefolyt a Dunán és a MÁP+ kamatai ma már nem olyan vonzóak. Ezért sok lakossági befektető szembesült azzal, hogy a kötvénypiac nem mindig olyan egyszerű és kényelmes, mint a MÁP+. Új fogalmakkal, összefüggésekkel kell megismerkedniük. Nézzük, mely fogalmakat kell megtanulnunk:

elvárt piaci hozam:

A kereslet-kínálat hatására egy adott pillanatban egy konkrét kötvény vonatkozásában kialakul egy elvárt hozam (évesített hozam). Aki ezen hozamszint mellett megveszi az adott állampapírt és megtartja a futamidő végéig az ekkora éves hozamot realizálhat a befektetésén.

Az állampapír piacon ezeket a hozamszinteket vetik egybe és így könnyen összehasonlítható, hogy mekkora hozamkülönbség van a különböző futamidejű kötvények között. Ennek segítségével könnyen össze tudjuk hasonlítani az alternatív ajánlatokat.

bruttó és nettó árfolyam:

Ahhoz, hogy üzletet tudjunk kötni, ki kell számolnunk az adott állampapír, aznapra érvényes, az adott elvárt hozamszinthez tartozó árfolyamát.

A bruttó árfolyam = nettó árfolyam + felhalmozott kamat

Nagyon sok kalkulátor elérhető, ami az elvárt hozamból és az üzletkötés napjából ki tudja számolni az árfolyamokat. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapján is található egy jó kalkulátor.

A kalkulátorok az üzletkötés napja és az elvárt hozam alapján kiszámolják nekünk a bruttó/nettó árfolyamot és a felhalmozott kamatot is. A tranzakcióban mindig a bruttó árfolyamot kell megfizetni, azaz a teljes vételár = a megvásárlandó kötvény névértéke * bruttó árfolyam (%).

felhalmozott kamat:

Kamatozás módja szerint 2 féle állampapírt különböztetünk meg. Vannak kamatot fizető állampapírok, például kötvények és kamatozó kincstárjegyek. valamint ezeken kívül léteznek diszkont kincstárjegyek is, ahol nincs külön nevesített kamat, hanem a vételi árfolyam és a lejáratkor kifizetésre kerülő névérték különbözete adja a befektetésünk hozamát. A kamatozó értékpapírok esetében a kibocsátó meghirdet egy a teljes futamidőre érvényes kamatot (fix éves kamat), vagy meg adhat még változó kamatot is, ahol az inflációhoz vagy más piaci eszköz hozamához igazítja a változó kamatozású kötvény periódusonként fizetendő kamatát.

Nem szabad összekeverni, hogy a kötvény kamata NEM egyenlő az állampapírtól „elvárt piaci hozam”-mal.

Az állampapírok a kibocsátásuktól kezdődően kamatoznak, azaz az állampapír tulajdonosa azzal, hogy tartja a kötvényét, naponta megszolgálja az időarányos kamatot. Ezért szokták a bruttó árfolyamot úgy is meghatározni, hogy az eladás időpontjáig megszolgált (felhalmozott) kamat, plusz a nettó árfolyam.

az állampapírok törlesztése:

Minden kamatozó eszköznek, állampapírnak van egy lejárata, ameddig a kötvény kibocsátója (jelen esetben az állam) visszafizeti az adósságát annak, aki a lejáratkor birtokolja a kötvényt. A tipikus módja ennek a futamidő végén egyösszegben való törlesztés szokott lenni. Előfordulhatnak olyan kötvény típusok is, ahol már a lejárat előtt több részletben fizetik vissza a tőkét. Az utolsó törlesztő részlet és kamat a lejárat napján esedékes.

az állampapír befektetés teljes hozama:

Ha egy kamatozó állampapírt a kibocsátáskor, névértéken (100%-on) vesszük meg és a futamidő végéig megtartjuk, akkor a teljes hozamunk a kifizetett kamat kuponokból áll. A hozamunk ebben az esetben megegyezik a kibocsátó által ígért kötvény után fizetendő kamattal.

Ha a kötvényünket nem névértéken, hanem attól eltérő nettó árfolyamon vásároljuk, akkor a befektetésen elért hozamunk eltér a kamattól.

Ha a névérték alatt vásároljuk és megtartjuk a futamidő végéig, akkor a lejáratkor a beszedett kamatokon felül még a vételi árfolyam és a névérték különbözetével megegyező árfolyamnyereségünk is keletkezik, ami növeli a kötvényen elért hozamunkat.

Ha névérték feletti árfolyamon vásároljuk meg az állampapírt, akkor lejáratkor csak a névértéket kapjuk vissza, amit a névérték felett fizettünk ki, azt elveszítjük. Megjegyzés: Ha névérték feletti árfolyamon vásárolunk, akkor a kötvény által fizetett kamat jellemzően magasabb lehet, mint a piacon az adott kötvénytől elvárt hozam. Ezt a magasabb kamatot fizetjük meg tulajdonképpen a névérték feletti árfolyamban.

Ha a kötvényünket a másodpiaci forgalomban vásároltuk meg és a lejáratig megtartjuk, akkor az elért hozamunk egyenlő lesz az elvárt piaci hozammal.

Ha a kötvényünket futamidő vége előtt eladjuk akkor a hozamunk egyrész a realizált (beszedett kamatok, plusz a bruttó eladási árfolyamba beleszámított felhalmozott kamatból, valamint a vételi és eladási nettó árfolyam különbözetéből áll. Ez a különbözet lehet negatív (vételi árfolyam magasabb, mint az eladási), ami csökkenti a kamatbevételünket, de lehet pozitív is (a vételi árfolyam alacsonyabb, mint az eladási), ami növelheti a hozamunkat.

Adózás:

A 2019. július 1. után kibocsátott lakossági ügyfelek számára is elérhető Magyar Állampapírok magánszemélyek esetében kamatadó mentesek, azaz az állampapír befektetésen elért kamat és árfolyamnyereség után nem kell adót fizetni. A korábban kibocsátott állampapírok kamatát és árfolyamnyereségét kamatadó terheli. Ezen kötvények kamataiból, illetve a realizált árfolyamnyereségéből a forgalmazók kamatadót fognak levonni. Mindig nézzük meg, hogy milyen kibocsátású állampapírt veszünk. Nagyon nem mindegy, hogy a kifizetett kamat számunkra tiszta hozamot jelent, vagy annak a 15%-át kamatadóval csökkentik.

+1 fontos tudnivaló: Ha két kamatfizetési időpont között vesszük meg a 2019. július 1. előtt kibocsátott állampapírt akkor az eladónak kifizetjük az addig megszolgált kamatot. Amikor a kamatfizetés napján megkapjuk a kamatot, akkor forgalmazó a teljes kamatra vonatkozóan érvényesíti a kamatadót, hiába hogy mi csak az idő egyik felében voltunk a kötvény tulajdonosai.

Miután megismerkedtünk az alapfogalmakkal a következő részben megismerhetjük, hogyan működik az állampapír piac.

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag 3,91  (57 szavazat)
Loading...
értesítést kérek az új cikkekről
értesítést kérek az új cikkekről