hogyan építsük a részvénykitettségünket?

Ha valódi hozamot szeretnénk, részvényeket is tartanunk kell. Egyszerűen hangzik, de hol vannak a buktatók?

Befektetőként, megtakarítóként az egyik legfontosabb alapösszefüggés, amit el kell fogadnunk, hogy a részvények biztosítják a legmagasabb hozamlehetőséget. Ha ezen már túl vagyunk, akkor jön a neheze, mert a részvénybefektetéssel két, elsőre nehezen emészthető dolgot is vállalnunk kell: a hosszabb befektetési időtávot és a jelentős árfolyamingadozást.

Nézzük meg, milyen lehetőségeink vannak, ha befektetéseink között részvényeket is szeretnénk látni.

egyedi részvények

Az egyedi részvények jelentik a nehezebb utat, hiszen ebben az esetben a papírok kiválasztásánál nagyon jól kell ismernünk az adott cég pénzügyi mutatóit, iparági környezetét és növekedési kilátásait. Emellett, ha csak néhány különböző részvényt tartunk, akkor jelentős egyedi cég-kockázatot is futunk, magas várható árfolyamingadozás mellett. Ahhoz, hogy megfelelően színes legyen a portfóliónk és nagyrészt kiszűrjük az egyedi kockázatokat, legalább 20-30 különféle részvényt érdemes tartanunk. Itt pedig már bejönnek a kényelmi és költség-szempontok is, hiszen ennyi papírt külön-külön megvásárolni és utána figyelemmel kísérni időt rabló és nem túl költséghatékony megoldás. Költségként ebben az esetben a részvénykereskedés vételi- és eladási jutalékai, valamint a jelentős időráfordítás jelentkezik.

részvényalapok

A részvényalapok a befektetési politikájuknak megfelelően egy adott régiót, iparágat vagy szektort fednek le. Nagy előnyük, hogy egy alap megvásárlásával akár egy több száz különböző részvényből álló portfólió árfolyammozgását kapjuk meg. A részvényalapok követhetnek passzív vagy aktív befektetési politikát. Passzív esetben az alap egy adott index összetételét másolja, míg az aktívan kezelt alapoknál a portfóliómenedzser a piaci körülményeknek és saját várakozásainak megfelelően rendszeresen eltérítheti az alap összetételét a hosszú távú súlyoktól. Költségként az esetleges vételi- és eladási jutalékokon felül az éves díj jelentkezik, ez a passzívan kezelt alapok esetében jellemzően alacsonyabb, míg az aktívan kezelt alapoknál a plusz szolgáltatást kompenzálandó jellemzően magasabb.

hogyan építsük fel a részvénykitettséget?

Ha kiválasztottuk, hogy milyen befektetési eszközzel kezdünk építkezni, meg kell határoznunk, hogy hosszú távon mekkora stabil részvénykitettséget szeretnénk. Fontos, hogy ez ne csak a hozamelvárásunkon alapuljon, hiszen mindenki magas hozamot akar elérni. Az igazán fontos tényező a kockázatvállalási hajlandóságunk és képességünk, tehát az, hogy mekkora árfolyamingadozást tudunk még elfogadni a magasabb hozamért cserébe. Ez mindenkinél más és más, de általánosságban elmondható, hogy egy óvatosabb befektetőnek is érdemes 15-20% körüli részvénykitettséget tartania, egy dinamikusabb befektető esetében pedig 50% közelében van ez az arány.

Ha ezt eldöntöttük, kezdjük el fokozatosan felépíteni a kívánt részvényarányt, akár havonta fix napon, a portfóliónk 1-2%-ának megfelelő összeggel. Így szép lassan, egy-két év alatt elérhetjük azt a részvénykitettséget, ami még megfelel a mi tűrőképességünknek, ezzel együtt jó hozamlehetőséget biztosít hosszú távon.

A fokozatos építkezésnek köszönhetően pedig megszabadulhatunk a piaci időzítés nyomasztó kényszerétől, hiszen nem a piac alját vagy tetejét várjuk folyamatosan a partvonalról figyelve.