Az elmúlt időszakban fokozatosan felfutó infláció egyre erőteljesebb negatív hatással van a pénzünk vásárlóértékére. Hogyan tudjuk felvenni a kesztyűt, hogy megóvjuk pénzünk értékét?
Az MNB által publikált adatok szerint a tavalyi év utolsó két hónapjában 7,4% volt az infláció, vagyis a fogyasztói árindex növekedése, az előző év azonos időszakához képest. Utánanéztem és bizony 14 éve (2007 decemberében) ért el hasonló nagyságrendet az infláció mértéke hazánkban.
Miért rossz hír az infláció megjelenése a megtakarítóknak, befektetőknek?
Befektetőként az a célunk, hogy a pénzünk vásárlóértékét vagyis reálértékét megőrizzük vagy növeljük. Ezen a fronton pedig a legnagyobb ellenségünk az infláció, hiszen fokozatosan erodálja a megtakarításunk reálértékét. Az elmúlt években is folyamatosan „csipegetett” az infláció a pénzünk értékéből, az újdonság, hogy a tavalyi év óta egyre erőteljesebb ez a folyamat. Az alacsonyabb kockázatú megtakarításokon – pl. bankbetétek – korábban is negatív reálhozamot tudtunk elérni. Amennyiben továbbra is ilyen eszközökben vagy netán otthon tartjuk a pénzünket, a pénzromlás egyre erőteljesebben emészti fel annak értékét.
Mi a megoldás?
Ebben a helyzetben növelni kell hozamelvárásainkat és ezzel egyéni komfort zónánkon belül maradva kockázatvállalási hajlandóságunkat is.
Akkor jó a megtakarításunk szerkezete, ha az alacsony kockázatú – tehát biztonságos, ám ezzel együtt alacsony hozampotenciálú – befektetések mellett a kockázatosabb, de magas hozamlehetőséget kínáló befektetések is megtalálhatók benne. Gondolkodjunk befektetési portfolióban! Ehhez elengedhetetlen, hogy ne csak egy fajta befektetési eszközünk legyen, hanem különböző tulajdonságú eszközöket tartsunk vegyesen. Így például a biztonságos pénzpiaci és kötvényeszközök mellett, részvény típusú befektetésekben is gondolkodjunk a kockázatviselő képességünknek megfelelő arányban. Örökérvényű igazság, de a jelenlegi magasabb inflációs környezetben még fontosabb alapvetés, hogy egy jól összerakott portfolióban az infláció feletti reálhozamot a részvény típusú eszközök tudják biztosítani. Egy korábbi cikkünkben már leírtuk milyen módon tudjuk felépíteni a részvény kitettséget a portfoliónkban, de amennyiben óvatosak vagyunk és nem szeretnénk tisztán részvény típusú befektetésekbe tenni a pénzünket, akkor még mindig kiváló választás lehet a vegyes befektetési alapok felé fordulni.
Miért jók a vegyes alapok?
A vegyes alapok különböző tulajdonságú, a piaci helyzetekre eltérően reagáló eszközök (betét, kötvény, részvény, nyersanyag, deviza) kombinációját jelentik, ami már önmagában is egy színes, jól összerakott portfólió. Helyettünk tehát a befektetési szakértők rakják össze és igazítják folyamatosan a portfóliót: a piaci folyamatok függvényében folyamatosan újrasúlyozzák az egyes eszközök arányát, és – ellentétben a gyakori befektetői hibával -, emelkedő piacon csökkenthetik, eső piacon pedig növelhetik az alap a részvénykitettségét, ezért ingadozó piacok idején is jól teljesíthetnek. A növekvő népszerűségüket jól mutatja, hogy a tavalyi év végére állományok tekintetében a befektetési alap típusok között a hazai toplista élére ugrottak a vegyes alapok.
Összegzés
Tehát megtakarítóként a magasabb infláció elleni küzdelemben csak akkor van esélyünk, ha magasabb hozampotenciállal rendelkező – részvény vagy részvényt is tartalmazó vegyes alapok – eszközökben tartjuk a pénzünk egy részét. És hogy mekkora részét? Amekkorát be tudunk fektetni több éves időtávon, hiszen az infláció feletti reálhozam ára a türelem, mert az esetleges piaci turbulenciákat, árfolyamzuhanásokat „ki kell, hogy üljük”. A jó hír, hogy ha türelmesek vagyunk és kitartunk hosszabb távon a befektetési stratégiánk mellett, akkor infláció feletti hozam lesz a jutalmunk.
Loading...