Mindenki ezt keresi, mindenki ezt akarja, a világ legnagyobb befektetői is ebbe irányítják a dollár milliárdokat. De vajon miért gondolják azt, hogy ez a jövő?
A fenntartható fejlődés alatt röviden azt értjük, hogy éljünk úgy ma, hogy egy élhető világot hagyjunk a következő generációk számára is.
Ha befektetési oldalról vizsgáljuk, akkor az ESG szempontrendszer segít bennünket annak eldöntésében, hogy egy adott vállalat részvénye, kötvénye, vagy akár különböző államok kötvényei fenntarthatónak számítanak-e.
Az ESG az angol Environmental, Social és Governance szavak rövidítése, ami magyarul Környezeti, Társadalmi és Irányítási szempontokat jelent.
A fenntartható befektetések összeállításakor mindegyik területre figyelnünk kell, tehát nem csak a „zöld” szempontok érvényesülnek, ennél sokkal összetettebb a kiválasztási módszer.
Meg kell néznünk például, hogy az adott vállalat vagy állam:
– mennyire figyel oda a tevékenységének környezeti hatásaira, mekkora az ökológiai lábnyoma,
– mennyire veszi figyelembe a társadalomi normákat, figyel-e az emberi jogok tiszteletben tartására,
– illetve milyen irányítási rendszert használ, mennyire átlátható a működése
Nézzük most meg egyesével, hogy miért is jó nekünk befektetőként, ha fenntartható befektetéseket választunk, és miért gondolja egyre több globálisan is jelentős befektető (jellemzően alapkezelők, nyugdíjalapok), hogy rövid időn belül csak ez az egy járható út marad, ha megfelelő kockázat mellett megfelelő hozamot akarnak elérni.
Környezeti szempontok (E)
A környezeti hatásokra figyelő vállalatokra jellemző, hogy a stratégiájuk részévé tették a karbonsemlegesség elérését, ami egyben azt is jelenti, hogy próbálnak minél nagyobb arányban megújuló energiaforrásokat alkalmazni. Ez ugyan kezdetben egy nagyobb beruházást igényel, viszont idővel egyre függetlenebbek lehetnek a hagyományos energiahordozóktól, így kevésbé befolyásolja majd a termelési költségeiket ezek drágulása, és több profit marad a vállalatnál, ami a részvényárfolyamokra is kedvező hatással lesz.
Emellett tudatos hulladék- és vízgazdálkodás jellemzi őket, ez csökkenti egy esetleges környezetvédelmi bírság valószínűségét, ami nemcsak pénzbeli károkat jelenthet, de jelentősen befolyásolhatja a vállalat megítélését is, ami a részvényárfolyamokban is megjelenik.
Néhány hónappal ezelőtt például pont egy ilyen, több éven át folyó környezeti károkozás derült ki a világ egyik legnagyobb vegyipari vállalatáról, amelynek következtében, ha bebizonyosodik a felelőssége, akár több millió eurós kártérítésre is kötelezhetik. Ez meglátszott a részvények árfolyamán is, valamint több intézményi befektető rögtön ki is vezette az összes fenntartható befektetéséből a cég részvényeit.
Társadalmi szempontok (S)
A fenntarthatóság másik pillére a társadalmi felelősségvállalás. Azoknál a vállalatoknál ahol megvan az elkötelezettség ebbe az irányba, ott figyelnek az emberi jogokra, nem csak a saját dolgozóik esetén, de az üzleti partnereiket is ezek mentén választják ki.
Ezeknél a cégeknél magas a munkavállalói elégedettség és a munkaadóval szembeni lojalitás, ezért kisebb lehet a fluktuáció és nagyobb a hatékonyság.
Az ezen a területen jól szereplő vállalatokra jellemző még, hogy aktívan tesznek azért a társadalomért, amelyben működnek, segítik a hátrányos helyzetű rétegeket, támogatják az oktatást, az egészségügyet.
Ez a tevékenység, másodlagos hatásként sok esetben azt eredményezi, hogy a fogyasztók szívesebben vásárolják az ő termékeiket, használják az szolgáltatásaikat, hiszen úgy érzik, hogy ezzel ők is támogatják a cég társadalmi lépéseit, ezáltal a cég profitja is kedvezőbben alakulhat.
Irányítási szempontok (G)
A fenntarthatóság harmadik szempontja az irányítási rendszer vizsgálata.
Ennél azt értékeljük egy vállalatnál, államnál, hogy a vezetése mennyire elkötelezett a stratégiai irányok mellett, mennyire támogatja a hosszú távú fenntartható működést, illetve nagyon fontos, hogy mennyire átlátható a cég működése. Hiszen befektetőként amellett, hogy hozamot szeretnénk elérni, az is kiemelt jelentőségű, hogy tudjuk, jó helyre tettük a pénzünket, tudjuk mi történik a vállalatnál.
Egy negatív példa ide, a 2015-ben kirobbant dízel-botrány, ahol az érintett vállalatról kiderült, hogy a menedzsment tudtával szegték meg az előírt szabályozást és ezzel félrevezették mind a hatóságokat, mind a fogyasztókat. Ebben az esetben is az lett a következmény, hogy a nagy intézményi befektetők kivezették a cég részvényeit a fenntartható cimkével ellátott befektetéseik közül, és például a KBC csoportnál még mindig nem kerültek vissza. Ez persze változhat, amennyiben a vállalat megfelelő lépéseket tesz abba az irányba, hogy a jövőben hasonló esemény ne következhessen be.
a folyamat már beindult
A Price Waterhouse Coopers tanácsadó, könyvvizsgáló becslései alapján az várható, hogy 2025-re, a 2020-as 15%-ról 57%-ra nőhet Európában a fenntartható befektetések aránya, amit nem csak a növekvő lakossági érdeklődés, de az intézményi befektetők nagyarányú vagyon átcsoportosítása is támogat.
A legnagyobb alapkezelők, nyugdíjpénztárak egyre nagyobb arányban döntenek úgy (és teszik a stratégiájuk részévé), hogy pár éven belül már csak fenntartható befektetéseket kínálnak az ügyfeleik részére.
Mindezek alapján tisztán látszik, hogy a fenntartható szempontokat figyelembe vevő befektetések minden oldalról támogatást kapnak, és egyre nagyobb lesz globálisan is a nyomás, hogy ebbe az irányba haladjunk.
A legjobb pedig talán az ebben, hogy miközben a befektetéseinkkel is támogatjuk a bolygónk fenntarthatóbb jövőjét, a hozamelvárásunkról sem kell lemondanunk. A „hagyományos” befektetésekhez képest a fenntartható befektetésekkel is ugyanolyan vagy akár még nagyobb profitot érhetünk el hosszabb távon.
4,07 (14 szavazat)
Loading...