A forint árfolyamának ingadozása egyre többeket gondolkodtat el, hogy befektetéseik egy részét devizában tartsák.
Ez jó stratégia lehet, főleg közép- és hosszútávon és már mi is többször írtunk róla, hogy miért nagyon hasznos eleme egy jól összeállított portfóliónak a megfelelő devizakitettség. Most nézzük meg azt, hogy milyen hatások mozgatják a forint árfolyamát és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, ha devizában szeretnénk megtakarítani.
mi áll a megnövekedett árfolyamingadozás hátterében?
A Magyar Nemzeti Bank még tavaly októberben kénytelen volt extrém magasra, 18%-ra emelni az irányadó kamatát, hogy megállítsa a forint kontrollálatlan gyengülését. Ez a lépés nagyon drága volt – csak idén akár 2000 milliárd forintot is felemészthet – de működött, hiszen így igen költségessé vált a forint elleni spekuláció, sőt igazából nagyon is megérte külföldi befektetőként forintot tartani. Egy külföldi befektető ugyanis, ha elcseréli a saját devizáját forintra, a két deviza közötti kamatkülönbözetet bezsebelheti, ami nagyon vonzó üzletet jelentett. Mindez pedig – a fizetési mérleg javulásával együtt – segítette a forint erősödését.
Ezek a típusú befektetések azonban jellemzően spekulatív pénzek, amelyek nagyon gyorsan távozhatnak a piacról, bármilyen negatív hír megjelenése esetén. A kamatkülönbözet pedig egyre szűkül, ugyanis az MNB már megkezdte kamatcsökkentési ciklusát, jelenleg 15%-on jár az irányadó kamat. Így pedig egyre inkább csökken az a hátszél, amely egy-egy felpattanás után vissza tudja terelni a forint árfolyamát az erősebb szintek irányába.
A forint tehát továbbra is rendkívül érzékeny maradhat a globális befektetői hangulat változásaira, így érdemes hosszabb távon gondolkodva, fokozatosan felépíteni a megfelelő devizakitettséget befektetéseinkben.
milyen devizás befektetésekben gondolkodhatunk?
A jelenlegi magas kamatkörnyezetben, amikor az Európai Központi Bank irányadó betéti kamatlába 3,75%, a dollár alapkamat pedig 5,5% közelében áll, a pénzpiaci eszközök jó alternatívát kínálnak a rövidebb távra szóló deviza-befektetések számára. Ilyen megoldás nyújthatnak a pénzpiaci és rövid kötvény jellegű befektetési alapok euróban és dollárban. A mostani helyzetben az is ezen befektetések mellett szól, hogy mind az eurós mind a dolláros hozamgörbe inverz, vagyis a rövid hozamok magasabbak, mint a hosszú hozamok, így nem igazán éri meg vállalni a hosszabb lejáratú kötvényekkel járó nagyobb árfolyamingadozást, amíg a biztonságos pénzpiaci eszközök is jól hoznak.
Ezzel együtt befektetőként érdemes hosszabb távon gondolkodni. A nagy jegybankok kamatemelési ciklusaik vége felé járnak és az infláció is mérséklődik mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Mindez azt is jelenti, hogy a hosszabb lejáratú kötvények hozamai a következő években a jelenlegi, magas szintekről csökkenésnek indulhatnak, ami felfelé hajthatja az árfolyamukat. Így, ha legalább 3-5 évben gondolkodunk, célszerű olyan befektetési megoldást találnunk, amely tartalmaz hosszabb lejáratú amerikai és európai kötvényeket is. Erre pedig a leghatékonyabb válasz egy kötvénytúlsúlyos vegyes befektetési alap euróban vagy dollárban, amely nagyrészt hosszú lejáratú kötvényeket, míg kisebb részben részvényeket tart a portfóliójában.
Örök igazság ugyanis, hogy hosszabb távon inflációt meghaladó, valódi reálhozamot csak részvénybefektetésekkel tudunk elérni, így az sem árt, ha tartunk ebből az eszközosztályból is a portfóliónkban.
Aki pedig tényleg hosszú távban, legalább 8-10 évben tud gondolkodni befektetéseit illetően, annak érdemes devizás részvényalapokat is beépíteni a portfóliójába. Itt a hangsúly a fokozatosságon van: ha lépésenként, akár rendszeres megbízásokkal, havonta építjük fel a részvénykitettségünket, kevésbé kell izgulnunk a rövidtávú árfolyamingadozások miatt.
4,31 (13 szavazat)
Loading...