A héten fontos mérföldkőhöz érkezett az amerikai monetáris politika, hiszen a Fed tíz év után hozott újra kamatcsökkentő döntést. A kamatcsökkentés megvalósulása az utóbbi időszakban szinte borítékolható volt, a piaci szereplők közötti diskurzus leginkább a kamatvágás mértékéről zajlott. A Fed végül enyhébb lazítás mellett döntött és azt kommunikálta, hogy inkább egy ciklusbeli kamatkiigazításként, semmint egy folyamatos kamatcsökkentés kezdeti lépéseként érdemes a döntésre tekinteni.
A döntés felkavarta a kedélyeket, az amerikai részvényindexek – amelyek még lazább hangvételre számítottak -, először esésbe fordultak. A kezdeti riadalmat követően, másnap már visszatértek a jövőbeli növekedésben bízó vevők a részvénypiacokra, és az indexek már a Fed döntése előtti szintek közelében jártak. És ekkor robbant a bomba…
Trump úgy döntött, itt az ideje elővenni a Twittert és folytatni a kereskedelmi háborúzást: újabb 10% kínai exportárut érintő vám kivetéséről döntött, hiszen ahogy a bejegyzéseiben említi, Kína nem tartja be a megbeszélt feltételeket. Tette mindezt úgy, hogy az előző napok ezzel ellentétben arról szóltak, hogy a kereskedelmi tárgyalások konstruktívan haladnak és szeptember elején folytatódnak – erről az amerikai tárgyalófél számolt be ily módon. Trump megnyilvánulását követően, nem meglepő módon ismét lefelé vették az irányt a részvénypiacok.
forrás: Bloomberg
De mi változott, hogy ismét hangnemváltás történt?
A rövid válaszom, hogy semmi. Egy lehetséges hosszabb válasz pedig a következő. Az amerikai elnök nem rejti véka alá, hogy alacsonyabb kamatokat sürget, a Fed bírálása visszatérő motívum kommunikációjában. A Fed pedig nem tette le voksát sem amellett, hogy nagyobbat vágjon, sem amellett, hogy egy kamatcsökkentési ciklus megkezdésére utaljon.
De hogyan lehetne a Fedet mégis ilyen irányba terelni?
Például a kereskedelmi háborúval kapcsolatos félelmek újbóli felerősítésével, amely a befektetők által érzékelt kockázatok közül az egyik legnagyobb. Lehet, hogy az amerikai elnök úgy gondolja, hogy az amerikai gazdaság ereje lehetővé teszi, hogy nyomást gyakoroljon a politikailag független amerikai jegybankra a már-már elcsépelt kereskedelmi háborúval? Véleményem szerint a jövő évi választások előtti időszakban Trump már a sikerként elkönyvelt kereskedelmi megegyezés és a magasban járó részvénypiacok világában szeretné tudni magát. És minél alacsonyabb kamatokkal érkezik ebbe a világba, annál elégedettebben fog hátradőlni. Zárásként kikapcsolnám az összeesküvés elméletet és az olvasó véleményét kérdezném.
[poll id=”39″]
Loading...