euró vs. európai részvények

Szárnyal az euró, az európai részvények látványosan alulteljesítenek. Mit tegyünk megtakarítóként ebben a helyzetben?

Év eleje óta az egyik kedvenc befektetési sztorink az eurózóna fellendülése volt. Az európai részvények kiemelkedően teljesítettek egészen június végéig, amikor is Mario Draghi kiengedte a szellemet a palackból. Ez jelentősen megváltoztatta a képet. Az euró 1 hónap alatt 6%-ot erősödött a dollárral szemben, ez pedig sokat rontott az európai cégek profitvárakozásain.

Mi a megoldás, ha továbbra is hiszünk az eurózóna gazdasági fellendülésében, de félünk a további euró erősödéstől?

Én az európai bankrészvényekben hiszek. A bankszektor bevétele (szemben az exportőrökével) főleg az eurózónából ered, így az erős euró nincs negatív hatással rá. Sőt! Az euró azért erősödik, mert a piaci szereplők arra számítanak, hogy a fellendülő gazdasági adatokat szigorodó EKB fogja követni, azaz a kamatok emelkedni fognak euróban. A magasabb kamatkörnyezet pedig pozitív hatással van a bankok kamatmarzsaira. Tehát ami más szektornak átok, az a bankoknak áldás.

Minden befektetési döntés előtt megvizsgálom a fundamentumokat. Az európai bankszektorral kapcsolatban az alábbi 4 dologra jutottam, amik szintén az európai bankszektor mellett szólnak:

1. Bevételek. A bevételeket két dolog határozza meg. A hitelállomány és a kamatmarzsok. A marzsokkal kapcsolatban már említettem, hogy emelkedésre számítok. A hitelállománnyal kapcsolatban is optimista vagyok, és várakozásaim szerint folytatódik a két éve kezdődött bővülés. Tehát jónak ítélem a bevételi kilátásokat.
2. Költségek. Az eurózónában 9% feletti a munkanélküliség, tehát nem mondható feszesnek a munkaerőpiac, így nem számítok arra, hogy a bérekkel kapcsolatos kiadások jelentősen növekednének. A javuló gazdasági környezetben általában a vállalatok és a magánszemélyek is könnyebben fizetik a törlesztőrészletüket. Ez azért fontos, mert így a bankoknak csökken a kockázati kiadásuk.
3. Tőkehelyzet. A bankok tőkehelyzete sokkal jobb, mint a válság előtt volt. A felügyeleti szigorításoknak köszönhetően a tőkeellátottság jelentősen javult. A közeljövőben nem számítok szigorúbb szabályozói környezetre, így a pótlólagos tőkebevonás kockázata is jóval kisebb.
   
4. Értékeltség. A bankokat leggyakrabban az árfolyam/nyereség (P/E) és árfolyam/könyvszerinti érték (P/B) mutatóval értékelik. A historikus adatokat vizsgálva egyik mutató alapján sem tartom drágának a szektort, főleg ha figyelembe veszem az általam várt profitnövekedést.

Kockázatként a negatív politikai meglepetést emelném ki, a bankrészvények rendkívül érzékenyek a politikai kockázatokra. A francia választások piacbarát kimenetele után, a német választásokon nem számítok különösebb izgalmakra. De a jövőre esedékes olasz választások kimenetele bizonytalan.

Röviden összefoglalva, továbbra is bízom az eurózóna gazdasági fellendülésében, amiből szerintem a bankszektor részvényeivel profitálhatunk. Ezért a megtakarításaim európai részvénykitettségét már többségében európai bankok alkotják.