Így, harminc dollár alatti olajáraknál már sokaknak beindul a fantáziája, hogy talán már érdemes lehet a zavarosban halászni és némi pénzt keresni. Nem mindegy ugyanakkor, hogy milyen eszközt választunk az emelkedés megjátszására. Én most egy elsőre talán meglepő ötlettel állok elő.
Az a hír, hogy az olaj ára 2014 nyara óta gyakorlatilag 75%-kal esett, szinte már mindenkihez eljutott. Ha máskor nem, a benzinkútnál biztosan feltűnt, hogy újra 300 forint alatt lehet tankolni. Az okokkal most nem szeretnék foglalkozni, elég annyi, hogy meglehetősen sokrétűek: amerikai palaolaj felfutása, feltörekvő piacok lassulása, energiahatékonyság javulása, iráni, líbiai és egyéb kitermelő országok megjelenése, OPEC belső harcai, stb.
Befektetői szemmel sokkal érdekesebb, hogy tudunk-e pénzt keresni ezen a történeten. Ha hiszünk az előrejelzéseknek, miszerint a mostani szinteknél év végére magasabban zár majd a piac, akkor – hosszabb távra célzó befektetőként – a vételi oldalon érdemes beszállnunk. A kérdés csak az, hogy hogyan.
A legalapvetőbb választás az olajárat lekövető papírok (certifikátok, ETF-ek, stb.) lennének. A baj ezekkel, hogy az eszköz jellegéből adódóan meg kell küzdenünk a határidős piacok rémével, a contango-val, ami most nagyon ellenünk dolgozik. (a határidős piacokkal kapcsolatban bővebben itt). Felmerülhetnek még az olajrészvények, amelyek általában jól lekövetik az olajár mozgását. Ezeknél „csak” a cégspecifikus kockázatokat kell tudnunk elviselni. Én viszont most a devizák között néztem szét.
A szakmai körökben régóta ismertek az ún. olajdevizák, amelyek olyan országok pénznemei, amelyek gazdasága erősen kötődik az olajkitermeléshez (pl. Mexikó, Norvégia, Oroszország, Kanada). Ezeket megvizsgálva én a norvég koronában látok kecsegtető lehetőséget.
de lássuk, miért pont a norvég korona!
Konzervatív befektetőként eleve kizártam a feltörekvő devizákat (pl. az orosz piac sajátos mechanizmusai…). A megmaradó lehetőségek közül pedig a korona tűnik a legjobb választásnak: viszonylag szorosan követi az olajár mozgását, a legtöbb értékeltségi modell alapján alulértékelt és a piac pozícionáltsága sem mutat extrém értékeket.
Persze nem szabad elfelejteni, hogy a korona mögött ott van egy ország is, annak egyedi nehézségeivel. És Norvégiát is utolérte a nyersanyagexportáló országok közös átka, a holland betegség (erről bővebben itt). Az ebből következő lassulásra azonban a gazdaságpolitika számos eszközzel válaszolhat: a jegybank kamatcsökkentéssel, a kormány pedig költségvetési lazítással tud reagálni. Bár ezek a lépések gyengíthetik az olajár és a korona közötti kapcsolatot, de összességében nem hiszem, hogy hosszabb távon megtörnék azt.
Loading...